Sóterápiás termékeinkkel és szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal!

+36 30/ 466 2757

Űrlapunk segítségével elküldheti üzenetét, érdeklődését!

Értesüljön első kézből legfrissebb akcióinkról, sóterápiával kapcsolatos híreinkről!

Légúti megbetegedések

 

A parajdi sóbánya levegőjének relatív magas páratartalma van, ami jó hatással van a légúti megbetegedésekre. 

Kilégzéskor a tüdőből vízpárával telített levegő távozik, és ez a folyamat a tapadós hörgőváladék felhígulásához vezet.

A száraz sóterápia rendszeres alkalmazásával, jó eséllyel megelőzhetjük a légúti megbetegedések kialakulását.

Ha pedig már szembe kell néznünk a problémával; a parajdi sóterápia kiváló gyógymódot kínál, hogy panaszainkat természetes módon, mellékhatások nélkül enyhítsük, kezeljük.

Légúti megbetegedések, melyeket a parajdi száraz sóterápiával nagy sikerrel kezelhetünk:

  • Egyszerű és akut asztma, krupp,
  • Hörghurut, fertőző és allergiás asztmák,
  • Mandulagyulladás, légzéselégtelenség,
  • Tüdőtágulás, mellkasi és tüdő műtétek utókezelése,
  • Fül-orr-gége fertőzések, arc- és homloküreg-gyulladás, orr nyálkahártya gyulladás,
  • Torokgyulladás,
  • Meghűlés, megfázás,
  • Szénanátha.

A parajdi só pozitív hatása légúti megbetegedés esetén:

  • Fertőtlenítő hatással rendelkezik, amely a vírusok, gombák, és a baktériumok nagy részét elpusztítja,
  • Javíthatunk szervezetünk fizikai és biokémiai állapotán,
  • Javul a perifériás keringésünk, növekszik a szervezetünk általános ellenálló képessége, az immunrendszerünk erősödik,
  • Tisztítja a tüdőt, a hörgőket,
  • Segít a lerakódott váladék felszakításában,
  • Megakadályozza a túlzott nyáltermelődést,
  • A só nyelvre téve megállítja a száraz köhögést

 

Tudta?

A száraz, magas sótartalmú levegő pozitív élettani hatásait számos tudós és orvos vizsgálta. Dr. Dorgo Calin parajdi szakorvos, több, mint 2.000 kezelt személyen végzett kutatásokat. Megállapította, hogy azoknak, akik rendszeresen sóterápián vettek részt, lényegesen jobb a fizikai és szellemi állapota, mint azoké, akik nem vettek részt sóterápián.

 

Az asztmáról bővebben

Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amit rohamokban jelentkező nehézlégzés kísér. Megkülönböztetünk allergiás és nem allergiás asztmát.

A nem allergiás asztmában nincs kimutatható immunreakció, a rohamok kialakulását a hörgők izomzatának túlérzékenysége, illetve a nyálkahártya közvetlen irritációja váltja ki.

A gyulladt nyálkahártyafal fokozott érzékenységet mutat minden ilyen hatásra.

Az allergiás eredetű asztmában a tünetek megjelenésében elsődleges szerepe van a hörgők idült gyulladásának.

Bizonyos légutakba kerülő idegen anyagok arra érzékeny emberekben már kis mennyiségben is aktiválják az immunsejteket (ezeket az anyagokat nevezzük allergéneknek), különböző kémiai anyagok szabadulnak fel (egyik legfontosabb a hisztamin), melyek az immunsejtek felszaporodását, a hörgőnyálkahártya duzzanatát, krónikus gyulladás tüneteit okozzák.

Időnként a kislégutak erősen beszűkülnek, ami köhögést, sípoló kilégzést vagy mellkasi szorító érzést, légszomjat okoz a betegnek.

Egészséges emberben a hörgőket körbevevő izomszálak ernyedt állapotban vannak, és a légáramlást nem akadályozza semmi.

Asztmás roham esetén a hörgőcskék izmai összehúzódnak, az átmérő szűkül.

Asztmás roham alatt a hörgőfal simaizmai görcsösen összehúzódnak, a hörgők keresztmetszete beszűkül, sűrű, tapadós nyák zárja el a levegő útját.

Gyermekkorban a tüneteket leggyakrabban allergia okozza, de kiválthatja légúti vírusfertőzés, levegőszennyezés, fizikai terhelés, lelki terhelés és időjárás-változás is.

Az asztma tünetei:

A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet.

Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor. 

Ha gyakori megfázások fordulnak elő, ha sokszor kap tüdőgyulladást, nagyobb esély van az asztma kialakulására.

Gyakran a betegség csak hajnali köhögés képében, vagy fizikai terhelésre jelentkezik.

Az asztmában szenvedők egy része csak az év bizonyos időszakaiban panaszos, ők szezonális asztmásokFőleg pollen érzékenyek.

Mások egész évben tünetesek, váratlanul tör a rosszullét rájuk. Ilyen esetekben házipor-allergia, penészgomba allergia lehet az ok, de előfordul, hogy a kiváltó okot nem sikerül kimutatni.

A tünetek gyakorisága és intenzitása változó. A tünetmentes időszakban a beteg légzése nem különbözik egészséges emberekétől.

A legfőbb tünete

  • Gyakori köhögés, főleg éjszaka,
  • Köhögési inger alakul ki, köhécselés,
  • A nehézlégzés általában hajnali órákban jelentkezik,
  • A légzés gyorsabbá és nehezebbé válik,
  • Ziháló sípoló légzés,
  • Mellkasi szorítás vagy nyomásérzés formájában,

Enyhe esetben a tünetek spontán szűnhetnek, akár pár perc alatt is, de lehet órákig tartó roham is.

Súlyosabb esetben a fulladásérzés olyan nagyfokú, hogy azonnali gyógyszeres kezelés szükséges. Allergén jelenléte mindenképpen rontja az állapotot.

Meghűlés, felső légúti hurut további állapotromlást eredményez, vagy a tünetek kiváltásában szerepel.

A krónikus légúti betegség

krónikus obstruktív légúti betegség (COAD – chronic obstructive airway disease) vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COLD/COPD) következménye a krónikus bronchitis és a tüdőtágulat.

Ez a két leggyakrabban együtt előforduló betegség, mely a légutak szűkületéhez vezet és légszomjat okoz.

Az asztmával ellentétben a szűkület nem visszafordítható és az idő múlásával rosszabbodik.

A krónikus obstruktív légúti betegséget legtöbbször a dohányzás váltja ki, ami a nagyobb légutak gyulladásához vezet.

Ez a gyulladás a nagyobb légutakban krónikus bronchitisként ismert, mely köpetek felköhögésével jár.

Az alveolusok a gyulladás hatására elpusztulnak – ezt hívják tüdőtágulatnak.

A krónikus obstruktív légúti betegséget a hirtelen állapotváltozás, az akut tünetek súlyosbodása jellemzi, légúti fertőzések és a légszennyezés hatására.